A smart contracton kívül is nagyon sok újítás kapcsolódik a blockchain témában Nick Szabo nevéhez. Ő volt az első, aki Bit Gold néven leírt egy olyan pénzt, ami kvázi digitális arany, és fizetőeszközként működik peer-to-peer hálózaton, decentralizáltan. Ha jól tudom, akkor a proof-of-work is hozzá kapcsolódik, és még jó pár attribútuma a jelenlegi bitcoinrendszernek, ami abban az időben, amikor cikkeit megírta, abszolút újdonságnak számított. Maga a smart contract pedig, amit kérdeztél, egy olyan okosszerződés, ami önmagát hajtja végre. Tehát nem úgy működik, hogy a két fél megállapodik, leírja, és ha az egyik teljesít, akkor a másik is teljesít, hanem a feltételeket figyelve egy szoftver hajtja végre a lépéseket, ha bizonyos paraméterek teljesülnek.

Ha ma kötsz egy hagyományos biztosítást a repülőjáratod késése esetére – ez ugye alapdolog –, és a járat tényleg késik, mindenféle igazolásokat kell beszerezned az esetről, benyújtani a biztosítónak, aztán a biztosító munkatársai alaposan utánajárnak a dolognak, ellenőrzik, amit csak lehet, belekötnek, amibe tudnak, ez a munkájuk. De még ha mindent rendben találnak, akkor is csak hetek múltán, csomó utánajárással kapod meg a kártérítést. Ezzel szemben ha okosszerződéses biztosítást kötsz, az adatok ellenőrzését maga a szoftver végzi el pillanatokon belül, és a biztosítási összeg is megjelenik a számládon – pillanatokon belül. Szerintem ez egy óriási innováció; nagyon sok olyan formátum van a világban, ahol ezt használva fel lehet gyorsítani a működést, csökkenteni az adminisztrációt.

Én azt gondolom, ezen már túl vagyunk. Nagyon sok iparági szereplő – különösen a fin-tech és az insure-tech – nemcsak „nyit” R&D-jelleggel, hanem már folyamatokat épít megoldásokra. Van itthon olyan hazai biztosítási startup, ami dedikáltan blockchainhasználatra vont be komolyabb tőkét. Miközben persze amikor blockchainmegoldásokról beszélünk, akkor azokban legtöbbször se block, se chain nincs, és amikor okosszerződésekről beszélünk, akkor azok általában nem okosak és nem is szerződések, mégis Nick Szabo, amikor 1992-93-ban először publikált a digitális szerződésekről, gyakorlatilag pontosan leírta, hogy miért fogja mindez megváltoztatni a digitális értékcsere technológiai alapjait. Azóta folyamatosan látszik, hogy ez a fajta decentralizált modell, az emberi szereplőtől, harmadik féltől független folyamatok milyen mélységben tudják átalakítani a különböző iparágakat.

A biztosítás pont egy nagyon jó példa, de nap mint nap látjuk, hogy milyen más felhasználásai vannak a modellnek. Egy nagyon friss dolgot hadd mondjak el! Pár hete jelentette be a Walmart, hogy létrehozza saját élelmiszer-biztonsági blockchainjét. Amiben nincsen pénz. Pontosabban nem pénz, hanem érték van benne! Ugye minden egyes blockchainmegoldásnál azt a kérdést kell feltennünk magunknak, hogy mi az az érték, amit a blockchainen keresztül biztosítunk. Itt például az emberi élet, az egészség, amit a Walmart létrehoz. Miért? Mert készít egy olyan decentralizált nyilvántartást, amiben az összes beszállítójának a teljes ellátási láncán rögzíteni tudja a különböző élelmiszerek életútját, a termelőtől az áruházi polcig. Miért izgalmas ez? Mert például ha az egyik boltban jelzik, hogy a tojás szalmonellafertőzést okozott, pillanatok alatt ki tudják venni annak a termelőnek a termékét az összes többi boltból, drasztikusan csökkentve a fertőzés terjedését. Ez a példa jól mutatja, hogy az a fajta diszrupció, amit a blockchain technológia elhoz, nem szűkül le a pénzre mint értékre. Az érték ezer dolog más lehet: az idő, az egészség és rengeteg más dolog.

A szabályozó hatóságok a legtöbb országban még nincsenek felkészülve arra, hogy az új technológiát befogadják. Nem értik a működését, „keresik rajta a fogást”. Van egy-két olyan ország, amelyik előre menekül, és hogy versenyelőnybe kerüljön, olyan jogszabályokat alkot, amik biztosítják a működést. Jó példa erre Málta vagy Észtország Európán belül, vagy Amerikában Bermuda. Az látszik, hogy ezt a technológiát eltüntetni, pláne betiltani már nem is lehet, nem is érdemes. Onnantól kezdve, hogy publikus és működik, valamilyen szabályozást kell kitalálni rá. Mivel viszonylag új az iparág, szerintem még évek kellenek, hogy jól szabályozott területté váljon. De dolgoznak rajta nagyon sok helyen, sok országban felálltak a munkacsoportok.

Igen, Magyarországon is van több regulációs munkacsoport. Nemcsak a vállalkozói szférában, de az MNB-nél és döntéshozatali szinteken is aktívan vizsgálják a lehetőségeket. Az persze, hogy a szabályozó hatóság hogyan ítéli meg a blockchain technológiát, erősen függ az aktuális use case-től. A mezőgazdasági szabályozás például tárt karokkal várja az ilyen típusú megoldásokat, hiszen nincs ellenérdekeltség. Ott, ahol évtizedes vagy akár évszázados pénzügyi folyamatok diszruptálódnak, nyilván kisebb a hajlandóság a támogatásra. Nem is elsősorban az ellenérdekeltség miatt, sokkal inkább mert pontosan szeretné látni a szabályozó, hogy mi az, aminek teret enged.

Az államnak persze ugyanúgy ott lesz a szabályozói szerepe abban, hogy hitelesítse, hogy a blockchain, amin a rendszer működik, tényleg megbízható-e. Tehát kell a reguláció, és kell, hogy legyen ellenőrzés. Csak kevesebb munkaerőre lesz szükség, mint jelenleg, és sokkal gyorsabban fognak működni a folyamatok, ami óriási előrelépés. Kicsit ahhoz lehet hasonlítani, amikor a pénztárosok ültek a TESCO-ban a soron ötvenen. Most már a nagy részüket kiváltották automata pénztárakkal, ahol tíz pénztárra csak két alkalmazott jut, aki figyel, segít, ha valaki elakad. Közben az Amazon már működtet olyan boltot a saját székhelyén, a Day 1 Buildingnek az aljában, ami úgy működik, hogy ha valaki bemegy, a rendszer figyeli, mit vett le a polcról, és amikor kilép az ajtón, a kártyájáról leemelik az összeget. Tehát ott már se pénztárra, se pénztárosra nincs szükség.

Így van, és ez ilyen szempontból egy ideig csak rosszabb lesz. Ugyanolyan tudásvákuum alakul ki, mint ami kialakult a 90-es évek második felében az internet kapcsán, amikor ugyanígy horroráron lehetett csak webfejlesztőt találni. Most ugyanilyen tudásvákuumot tapasztalunk a mesterséges intelligencia, a robotizálás, az automatizálás és a blockchain területén. És igen, kell rengeteg fejlesztő, de emellett rengeteg architect is kell, aki egy meglévő centralizált folyamatot átalakít olyan módon, hogy hatékonyan tudjon működni blockchain rendszeren. Napi szinten keresnek meg olyannal, hogy valamilyen meglévő rendszert szeretnének átrakni blockchainre. Erre a válasz az, hogy rossz a felvetés, mert olyan nincs, hogy egy központi adatbázist megcsinálunk blockchainre, és akkor az blockchainen fog működni. Ez egy önbecsapás. Alapjaiban kell ezeket a folyamatokat átalakítani, amihez architectek, system analystek kellenek, és olyan szakemberek, akik értik, hogy mit jelent a blockchain, értik, mit jelent a tokenizáció. Értik, hogy mit jelent az érték leképzése és trackelése a blokkláncon. Ezek olyan tudások, amik most nincsenek meg, és a következő néhány évben ez egy óriási vákuum lesz, ami a technológia adaptációját nyilván lassítani fogja. Ezt nem lehet elkerülni, de szépen lassan adaptálódni fog a piac ebbe az irányba. És ahogy az emberiség is adaptálódott az elmúlt néhány ezer évben az aktuális munkaerő-kereslethez, ehhez is fog adaptálódni.

Aki nyitott az innovációra, és érdekli, merre halad a világ ezen a területen, annak mindenképpen. Azt lehet mondani, hogy az eddigi legnagyobb ilyen témájú eseményre készülünk Magyarországon. Kétnapossá bővítettük a konferenciát, illetve külföldi előadókat hívtunk meg, nem egyet, hanem több mint egy tucatot, akik olyan értékes szakmai tartalmat hoznak, ami hozzáad a hazai közösség tudásához. Példátlan lesz a tudáskoncentráció. Az előadókkal, a kiállítókkal, a résztvevőkkel próbálunk minél több olyan befektetőt megszólítani, akik ezen a területen mozognak. Akinek itthon kicsit is van köze a blockchainhez, annak, azt gondolom, egy ilyen szakmai fórumon ott kell lennie. A legnagyobb hazai rendezvény kívánunk lenni a következő három–öt évben.

A workshopok nyilvánosak mindazok számára, akik ott vannak a rendezvényen. Egy belépőjeggyel látogatható az összes színpadunk és termünk.

A nagyszínpadon rövidebb, többnyire 15-20 perces előadások lesznek, amelyek inkább ízelítők, betekintést adnak az általános kérdésekbe. Egyetlen kivétel ez alól a főelőadó, Nick Szabó, aki egyórás előadással készül. A workshopokban szakmai témákról lesz szó. Itt inkább azok vesznek majd részt, akik alapból ezen a területen dolgoznak, vagy olyan projekten, ami ide kapcsolódik, és valamilyen konkrét szakmai know-how-ra vagy tudásra van szükségük. A workshopok tehát hosszabbak, szintén egyórásak lesznek.

A konferenciát széles merítésűre tervezzük. Érdeklődői szinten is, és a profi üzleti lehetőséget kereső látogató számára is válaszokat fog adni. Mit is jelent ez? Annyira az elején vagyunk az egész történetnek, hogy én napi szinten találkozom azzal a kérdéssel, hogy „Jó, jó, van ez a blockchain, de hogyan fogjunk neki?” Nos, több előadás pont ezzel fog foglalkozni, hogy hogyan lehet transzferálni a meglévő tudásunkat, a meglévő tapasztalatainkat, a meglévő technológiáinkat blockchainmegoldásokra. Olyan értékes use case-ekről fognak hallani a vendégek, olyan konkrét történetek lesznek bemutatva, amelyek inspirálók lehetnek akár vállalkozóknak, akár magánszemélyeknek, azoknak, akik keresik a helyüket ebben az újszerű univerzumban. Egy csomó olyan szereplő jön el, aki már egy bizonyos szintre elért a saját projektjében. És valóban nem a tankönyvi anyagot fogja elmondani, hanem azt, hogy milyen tapasztalatokat szerzett egy konkrét fejlesztés kapcsán – speciel én is egy ilyen típusú előadással készülök. Ha valaki valamilyen szinten a blockchainhez tervezi kapcsolni a jövőjét, annak ezt a konferenciát most valóban vétek kihagyni.

A januári konferencián rengeteg multicégtől is jöttek résztvevők, kormányzati szervektől, bankoktól, biztosítóktól, energetikai cégektől is. Mi is meglepődtünk, hogy ekkora az érdeklődés ezeken a területeken. És azt lehet látni, hogy a legtöbb ilyen cégnél el is indult egy ilyen irányú gondolkodás, aktívan foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Most is látjuk a regisztrációkat, ugyanúgy jönnek a nagyobb cégek, a kormányzati szervek képviselői szintén. Végül is egy csomó információt házhoz hozunk nekik, és nem kell elutazniuk Amerikába, hogy élőben halljanak például egy Nick Szabo-előadást.